Állami támogatás hiánya a megújuló energia szektorban Magyarországon
3 thoughts on “Állami támogatás hiánya a megújuló energia szektorban Magyarországon”
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
ZöldEnergia Blog
ZöldEnergia Blog
én is szívesen beruháznék megújuló energia felhasználásra ha az állam is hozzájárulna
Értem én, hogy Németországban…, Amerikában…, stb. Ismerem az érveket és az ellenérveket.
De azt a kevés forrást mire használtuk fel? Azt nem értem, miért nem publikus, hol, mi mépült meg belőle. A hócipőm is tele van a sok politikai hírrel és álhírrel. A politika akkora hangsúlyt kapott az életünkben a média által, hogy a többi igencsak jelentős gazdasági kihívás háttérbe szorul. Lehet, hogy
csak én érzem így.
Félretéve most a ki, kicsodát, hiányolom, azt a pályázatot, ami arról szólna, milyen módon lehet energiát előállítani, és miből, és mennyiért, és milyen hatásfokkal.
A KF pályázatokat csak egyetemek és nagy termelőerővel rendelkező cégek nyerhetik meg?
Az ötletek például sehol sem kapnak fórumot.
Nekünk nem Németországot vagy az USA-t kell követnünk.Saját gazdasági berendezkedésünk alapján kell az energiafejlesztési koncepciónkat kialakítani.
Pl: A szélenergia hasznosítása terén nem az óriási lécsavaros méregdrága megoldás a követendő példa, hanem a függőleges tengelyű zárt rendszerbe építhető magyar találmányt kell megvalósítani.
A szalmát és a kukoricát nem elégetni kell, mert az égetés hatásfoka és az időegység alatt leadott energia nagy része a kéményen keresztül távozik, még akkor is, ha oda mindenféle (import)berendezést beépítve a hasznosítjuk.Milyen hatásfokkal, milyen egyéb járulékos karbantartási költséggel, mennyi időnként?
De minden technológiának van hulladék energiája. Az úttestek nyáron az aszfalt olvadásig felmelegszik.
Mi lesz a hőjével? A lakótelepi házak tetején a ház meleg víz ellátása helyben megoldható lenne.
A hűtőgépek télen is üzemelnek a lakásokban, és hőt termelnek. A bevásárlóközpontok klímái és hűtői
hatalmas energiát fogyasztanak és rengeteg hőt termelnek, amit csak úgy kiengedünk. Fejlesztenünk kellene. A Kutatás+Fejlesztés pénzeit koncepciónális irányokba kell terelni és az eredmény nem marad el. Újból fel kell építeni egy ipari kutatóbázist, amelyből kinőhet egy nemzetünknek megfelelő energiaipari ágazat, amely a hulladékenergiát minimálisra csökkenti, és a természetben jelenlevő potencált maximálisan felhasználja.
Kedves gaalf50! Köszönjük értékes, összeszedett hozzászólásodat! Célunk elsősorban a szakmai műhely megteremtése és nem a politikai döntések közvetlen befolyásolása. Habár a szakma és a politika szerencsés, ha egymás tudásából építkezik, a gazdaságpolitika jóval több optimalizálandó paraméterrel, és célfüggvénnyel rendelkezik. Természetesen örülünk ha meglátásaink döntéshozói szintre is el fognak kerülni.
A megújuló energetika hatalmas és sokszor egymással versengő területein belül sok a nem független vélemény, és valóban sok a lehetőség is. Blogunk mind a technológiák bemutatásában, mind az azok felhasználhatóságának és korlátainak megismertetésében fogalmazza meg feladatát. Szektor szintű elemzéseinkben a fajlagos beruházási igény, az üzemeltetési költség (változó költség), az ökológiai lábnyom, a gazdaságra gyakorolt pozitív és negatív hatás (externália), valamint a rendszerszabályzási addicionális költségek figyelembe vételével foglalunk állást.
A szabályzás egész Európában torzítja a versenyt, és nem mindig az optimális helyszínen történő telepítést támogatja. Magyarországon az elérhető beruházási támogatások, a rendszerhasználati díjak elszámolása, ás a KÁT rendszer adják a telepítés alternatívájának keretrendszerét.
A jövőben tervezünk foglalkozni hozzászólásodban említettek közül a függőleges tengelyű szélkerekekkel (habár sok a szakmai vita körülötte), a hatékony kazánokkal (múlt héten épületenergetika konferenciák jártunk), valamint a levegős hőszivattyúkkal is.
Jelentős kutatás-fejlesztési projektek (források) elérhetőek most is, és várhatóan a jövőben is, várunk minden fejlesztő céget a közös együttműködésre.