április 13, 2014

Fogalomtár

Ekokook: az ekokook maximális hatékonyságú konyhát jelent. Tehát az ekokook egy multifunkciós zöldkonyha-berendezés. Egy francia tervező, Faltazi fejlesztette ki. Az elmélete az volt a konyha megalkotása közben, hogy az emberek rövid időn belül rá fognak arra kényszerülni, hogy az otthonaikban önellátóak legyenek, tehát akár újrahasznosíthassák a már felhasznált anyagokat. Az öko-konyha egy komplex berendezés, ami használható például: hulladékválogatásra, újrahasznosításra, komposztálásra vagy akár friss zöldségek tárolására. A legfontosabb funkció, hogy a hulladékot egyszerűen képesek lebontani szilárd, szerves, illetve folyékony halmazállapotba. A konyhában található még továbbá energiatakarékos berendezés, dupla rétegű mosogatógép, gőz-sütő, valamint hűtőszekrény is.

Elektromos autó: olyan jármű, mely belsőégésű motor helyett elektromotort használ. Az elektromos energiát akkumulátorból nyeri. A működése nem szennyezi a környezetet, de a feltöltéséhez szükséges áram előállítása máshol lehet környezetterhelő. Probléma, hogy az akkumulátor nehéz, nagy, és gyakran veszélyes anyagokat is tartalmaz.

Elektronikai hulladék: az elektronikus készülékekben veszélyes és környezetre ártalmas összetevők vannak. Az elektromos és elektronikai berendezésekből származó hulladékokra többfajta rövidítés is létezik. Hívhatják E+E hulladéknak, lehet a neve EEBH (Elektromos és Elektronikai Berendezések Hulladékai), e-hulladék, elektrohulladék is. Az angol nyelvben (és nemzetközi viszonylatban is) a WEEE szóösszetételt használják, amely a Waste Electrical and Electronic Equipment szavakból származik. Magyarországon a gyártók kötelesek visszavenni az általuk forgalomba hozott hulladékokat, utána pedig gondoskodniuk kell azok hasznosításáról. Az E+E hulladékot magánszemélyek lomtalanításkor, továbbá hulladékgyűjtő udvarokban, és egyre inkább bevásárlóközpontokban, szakboltokban is díjmentesen leadhatják, míg a cégek – az ártalmatlanítási költségek megfizetése ellenében – az E+E hulladék átvételére engedéllyel rendelkező telepeken adhatják le azokat.

Energianövények: a növények közül főként a fafajok voltak legkorábban alkalmasak energetikai célokra, de ezek hasznosítására a legtöbb növény is alkalmas.Vannak kifejezetten energetikai céllal termesztett növények, amik olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amik kedvezőbb adottságúak erre nézve. Ezek a növények lehetnek lágy és fásszárúak is, a különösen erre a célokra termesztett növények általában gyorsan növekednek, könnyen betakaríthatóak és jó tüzeléstechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek.

Energiaerdő: az energiaerdő lehetővé teszi az energiaköltségek csökkentését, saját tűzifa kitermelését,  területarányos jövedelmezőség elérését. Ahol nem volna gazdaságos mezőgazdasági tevékenységet folytatni, az energiaerdő esetében ezek a területek is művelhetőek. Akkor érdemes energiaerdővel csökkenteni az energiaköltségeket, amennyiben olcsóbb az előállított energia az egyéb hozzáférhető energiaforrásoknál, ha hosszú távon is igény lehet az apríték felhasználására,  és ha hosszú távon rendelkezésünkre áll a művelendő terület.Az energiaerdők hosszú távon biztosíthatják a biztonságos, kiszámítható, fosszilis tüzelőanyagoknál olcsóbb energiaellátást.

Esővíz hasznosítása: az esővíz hasznosításával akár 50%-nyi ivóvizet is meg lehet takarítani, ami az egyre emelkedő vízdíjakat figyelembe véve jelentős spórolást jelent. A csapadékvíz használható WC-öblítésre, mosásra, takarításra, kertöntözésre. Amennyiben  ezeket esővízzel oldjuk meg, akkor közel  50%-os lehet a „vezetékes” víz megtakarításunk. Egy csapadékvíz-hasznosító berendezés 5-8 év alatt megtérül. Több európai országban az önkormányzatok anyagilag támogatják az esővíz felhasználását.Számos független intézet vizsgálata biztosítja, hogy ezekben a berendezésekben található szűréstechnika a vizet mindig tisztán és szagtalanul tartja.

Fenntartható fejlődés: a fenntartható fejlődés a társadalmi haladás elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire – a jövő nemzedékekre is – vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését.

Fenntartható fogyasztás: olyan, elsősorban az alapvető igényeket kielégítő, illetve az életminőséget javító termékek és szolgáltatások igénybevétele, amelyek teljes életútjuk során minimalizálják a természeti erőforrások, mérgező anyagok használatát és a hulladékok és szennyezőanyagok kibocsátást, nem veszélyeztetve a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését.

Fosszilis energia: a fosszilis (megkövült) energiahordozók az évmilliók során növényi és állati maradványokból keletkeztek a levegőtől elzárt bomlás során. Főként szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek. Szilárd (szén, lignit), folyékony (kőolaj), vagy gáznemű (földgáz) halmazállapotúak.

Környezetbarát termék védjegy: az utóbbi néhány évtizedben a fogyasztók egyre környezettudatosabbá váltak és ezzel együtt informálódni akartak a termékek környezeti hatásaival kapcsolatban. Ahhoz, hogy környezetbarát terméket tudjon a vevő a polcról levenni, szükség volt egy jól felismerhető és hiteles védjegyre, amely megkülönböztető információkkal szolgát a vásárló számára. A piacon megjelentek a környezetbarát termék védjegyek, amelyeket öko-címkéknek is neveznek.

Környezettudatosság: a környezettudatosság azt jelenti, hogy döntéseinkben figyelembe vesszük az élhető környezetminőség megmaradásának feltételeit, és nem lépjük át küszöbeit. Döntést mindenki hoz: államelnöktől iskolásig, beosztottól cégtulajdonosig. Leggyakoribb és környezettudatosságra is leginkább alkalmas döntési helyzetünk a vásárlás.  Nagyobb, ritkább döntéseink is vannak. Fontos, hogy az emberek jogaik, lehetőségeik és kötelességeik ismeretében dönthessenek saját sorsukról. A szubszidiaritás elve szerint minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten, az érintettekhez legközelebb, lehetőleg részvételükkel kell meghozni.

Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz).

Napelem: a napelem vagy fotovillamos elem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség ívkisüléses lámpák esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.

Napenergia: naprendszerünk központi csillagából, a Napból, érkező sugárzás hatalmas mértékű, energiaforrás. Az energiát termonukleáris fúzió adja, melyben a hidrogén atomok hélium atommá alakulnak át, a fúzió során az anyag 0,7%-a sugárzássá alakul át. Napunk várható élettartama 4-5 milliárd év. A napból érkező sugárzás kimeríthetetlen energiaforrás, melyet napelemekkel villamosenergia-termelésre, napkollektorokkal hő energia előállításra hasznosíthatunk. Hazánk területére (93000 km2) beérkező napenergia (1.16 x 1014 kWh) 2900-szor nagyobb, mint országunk éves villamos energia szükséglete.

Napkollektor: a napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését feltételezi és általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használatos. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja.

Nem megújuló energiaforrások: a nem megújuló energiaforrás segítségével energiát lehet felszabadítani, viszont ez az erőforrás nem keletkezik újra. Nem lehet gyártani, termeszteni és újrafelhasználni. Nem megújuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok, mint a: kőszén, kőolaj, propán-bután gáz, urán, ami az atomenergia energiahordozó anyaga. (Az atomenergia évezredekre el tudná látni az emberiséget, de igen veszélyes és kockázatos. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatóak a természetben, a föld felszínén, vagy a föld alatt. Áruk ezért jelentősen emelkedik, és környezetszennyező hatásuk van. A fosszilis tüzelőanyagok használatával jelentős szén-dioxid kerül a levegőbe, ami megváltoztatja a légkört, klímaváltozást okozhat. Az atomerőművek hulladékai radioaktívak, amelyek az élőlényekre veszélyesek, tárolásuk költséges és rendkívül biztonságigényes.

Organikus napelemek:az organikus napelemek technológiája két fő irányt jelent:félvezető organikus polimerek, fényérzékeny festett cellák (dye-sensitised cells, DSC). A félvezető polimerek mesterségesen előállított molekulaláncok, amelyek a vékonyrétegű napelemekhez hasonlóan félvezető tulajdonsággal rendelkeznek, így tehát napelem előállítására alkalmasak.
A DSC technológiánál ez másképpen van. Ez sokkal inkább a természetes fotoszintézist utánozza, csak a zöld klorofil helyett jellemzően a vöröses festékréteg nyeli el a fotonokat és generál elektromos feszültséget. Itt a víz bontása helyett egy fémrétegben mozgatja meg az elektronokat, azaz hoz létre elektromos töltést. Az organikus technológia előnyei: kevésbé érzékeny a fény beesési szögére, kiválóan színezhetők és mintázhatók, nem csak üvegre, hanem fémre, műanyagra is felvihetők, nagyon olcsó az előállítási költsége, nagy felületek vonhatóak be velük.

Primer energiahordozó: a természetben található energiaforrásokat tekintjük primer (elsődleges) energiahordozóknak. A primer (elsődleges) energia a természetben előforduló, az ember által még át nem alakított szilárd, folyékony és gáznemű nyersanyagokban rejlő energia: nem megújulók a szén, kőolaj, földgáz, nukleáris fűtőanyag; megújulók a növényi és állati fűtőanyagok, illetve a közvetlenül (mozgási vagy hőenergiaként) felhasznált nap-, víz-, szél- és geotermikus energia. Az energiafogyasztó a primer energiahordozók egy részét eredeti állapotban felhasználja (elégeti), a többit átalakítva használja fel.

Szekunder energiahordozó: az átalakított primer energiahordozó energiatartalma szekunder (másodlagos) energiaként kerül forgalmazásra és felhasználásra. Szekunder energia például a szél- vagy vízenergiából nyerhető villamos energia, az atomerőműben, szenes erőműben előállított villamos energia, a napenergiából fotovillamos energiaátalakítóval (napelemmel) nyerhető villamos energia, a különféle gyártott gázok, folyadékok és szilárd anyagok /beleértve a hulladékokat és melléktermékeket/.

Szélenergia: a szél két eltérő nyomású légtömeg között kialakuló légáramlás, amely a magasabb nyomású helyről az alacsonyabb felé irányul, amíg a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik. A szélből kinyerhető energia a szél sebességének harmadik hatványával nő.

Szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli.

Szélerőmű park: ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak.

Újrahasználat: a ”reuse” a terméknek az eredeti célra, eredeti funkcióban, formában (esetleg felújítva) történő ismételt felhasználása. Lényege, hogy kétszer, háromszor is gazdát cserél a termék, majd miután végleg használhatatlanná válik, akkor kerül csak a hulladék újrahasznosítóhoz. Az újraalkalmazás nem mindig kellemes, s néha műszakilag nehézkes. Tipikus példa az újraalkalmazásra a továbbvándorló mobiltelefon vagy számítógép, amely a családban, vagy cégen belül kerül új gazdájához, iskolákhoz kerül ajándékozás keretében, esetleg a kevésbé fejlett országokban értékesítik azokat. Újrahasználatnak minősül a nyomtatóban újraalkalmazásra kerülő újratöltött festékpatron, toner is, amelyek többsége árban töredéke az újnak, minősége azonban csak közel azonos.

Újrahasznosítás: a hulladékot anyagában hasznosítják újra és az eredeti funkcióval megegyező terméket állítanak elő belőle /recycling/. Pl. a begyűjtött üvegekből – beolvasztással – újra üveget gyártanak.

Vízenergia: víz mozgása során felgyülemlő belső energia hasznosítása turbinával.

Vízerőmű: a víz mechanikai energiáját villamos energiává átalakító műszaki létesítmény. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják és mozgási energiáját felhasználva turbinára vezetik, amely a villamos energiát termelő generátort hajtja. Hazánk földrajzi viszonyai mellett nagyjából 1000 MW villamos energia termelésére elegendő a vízenergia. Ebből jelenleg 50 MW a tényleges termelés.

Zerohouse: zerohouse-nak nevezzük az olyan házakat, amely saját maga generálja a villamos energia ellátását a nagy hatásfokú napelemek segítségével. Ha teljesen feltöltődött napenergiával, a ház villamos hálózata képes lesz egy teljes hétig hatékonyan működni, egyetlen napsugár nélkül is akár. A ház központi laptophoz csatlakoztatott szenzorok segítségével képes kiszolgálni a lakók igényeit.

Zöld beszerzés: az ajánlatkérő környezeti szempontokat alkalmaz a beszerzésében, azaz minél több, egyértelműen azonosítható környezeti vagy környezetvédelmi szempontot megjelenít a beszerzés tárgyában, részletes leírásában (műszaki feltételek stb.), a beszállítótól elvárt követelmények között (pl. alkalmassági feltétel), a szerződés feltételeiben, vagy a kiválasztásban. A beszerzendő termékek és szolgáltatások kiválasztásakor azok egész életútja (azaz: előállítás, szállítás, használat/működtetés, hulladékká válás) során keletkező környezeti hatásokat kell figyelembe venni, s a környezetet legkevésbé terhelő, az erőforrások kimerülését csökkentő alternatívát kell kiválasztani. A beszerzésben környezetvédelmi szempontok alkalmazását a Kbt. 1§(5) lehetővé teszi, és a közbeszerzésről szóló éves statisztikai jelentésekben 2010-től ezeket külön jelenteni kell. A környezetvédelmi mellett egyéb (helyi, társadalmi, esélyegyenlőségi) szempontokat alkalmazó beszerzések a fentiekhez hasonlóan építik be az ajánlatkérő szerint kiemelt jelentőségű szempontokat (tarka, szivárvány beszerzés).

Zöld bizonyítvány: a termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat.

Zöld mobiltelefonok: mindennapjaink fontos kellékévé vált a mobiltelefonok használata. Manapság nagy hangsúlyt fektetnek a gyártók a környezetbarát telefonokon túl az ökobarát töltőkre is. Ezek megvalósíthatóak többek között napenergiával, kinetikus energiával és szélenergiával is.India rendelkezik a legnagyobb mobiltelefon-piaccal, az ő javaslatuk a napenergiával hajtott mobiltelefon-tornyok megtervezése. A Nokia olyan mobiltelefonok gyártásával kísérletezik, amik a környezeti rádióhullámokat használják, az innen nyert 50mW készenléti állapotban elegendő erő a mobiltelefonoknak. Az LG és a Samsung is az új prototípusaival a napenergia használatára törekednek. Az ökobarát mobiltelefonokat a „zöld” mobiltelefon-töltők követik, amik környezetbarát anyagokból készülnek, felhasználva az újrahasznosítható energiaforrásokat. Az egyik nagy probléma a napenergia felhasználásánál, hogy éjszaka nem áll rendelkezésünkre. Emiatt kutatják az elektronok generálását kinetikus energia felhasználásával. A telefon töltéséhez a mozgás bármelyik formája hasznosítható, ami teljesítményt generál.

Zöld munkahelyek: az Egyesült Államok gazdaságélénkítő programja új munkahelyek teremtésére, az energia, az építőipar, a gyáripar területein energiahatékonyságra, környezetbarát megoldásokra koncentrál, leginkább a mezőgazdaság, a gyáripar, a kutatás, a fejlesztés és adminisztrációs szektorokban van jelen. Ezek a zöld munkahelyek csökkentik az energia, az alapanyagok és a víz fogyasztását, előmozdítják a hatékonyabb felhasználást az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretében. Van Jonest jelölte ki Barack Obama a zöld munkahelyek speciális tanácsadójának, ám ez a pozíció egyelőre még betöltetlen.

Zöld tető: a zöld energia, a megújuló energiaforrások egyike. A zöld tetők bevezetése számos pozitívumot hozott. Amellett, hogy gyönyörűek, jó hő- és vízszigetelést is biztosítanak, plusz még hőt is tárolnak. Széndioxid-elnyelő képességükkel a nagyobb városokban tisztítják a levegőt, ezzel segítve a mindennapi levegőszennyezésen.

A jövő városainak környezetvédelmében nagy jelentősége lehet a zöldfelületek fényelnyelő képességének. Csökkenti a zajterhelést, a hulladék keletkezését, sajátos élővilágot teremtenek és ezzel élni kezd a tető.Javul tőle a vízminőség, csökkentik az esőzés általi eróziót. A hagyományos csupasz, lapos tetőkkel szemben a csapadékszigetelésben is jobbak. Olyan növényeket célszerű alkalmazni ezeken a zöld tetőkön, amik jól tűrik a szárazságot és kevés az ápolási igényük.