április 13, 2014

GY.I.K.

Napkollektor és a napelem ugyanazt jelenti?

Nem. Lássuk mi a különbség a két szerkezet között.

A napelem komplexebb szerkezet, a napkollektor feladata a vízmelegítés. Napkollektort akár otthon is össze lehet szerelni, mert az alkatrészek nagy része otthon is fellelhető.  Az interneten rengeteg leírás van már napkollektor szerelés címszó alatt.

A napelem pedig egy olyan eszköz, amely az elektromágneses sugárzást villamost energiává alakítja át. Ez nem alkalmas otthoni összeszerelésre, mivel mind az üveglapra vitt félvezető-réteg mind az áramátalakító (inverter) fejlett elektronikai nagyipari termék.

 

Van szükség engedélyekre napelemes rendszer telepítésénél?

Napelem építésénél nincs szükség semmilyen engedélyre,  napelemet bárki használhat, a szolgáltató felé kell csupán bejelenteni, illetve a hálózatra kötött napelemes rendszernél kizárólag a szolgáltató által minősített áramátalakító (inverter) telepíthető. Ennek elintézése, adminisztrációja kb.3 hónapot vesz igénybe, természetesen a rendszer által termelt áramot rögtön a telepítés után  használhatjuk.

 

Kizárólag napsütésben termel áramot a rendszer?

Természetesen nem. A napelem fajtájától és gyártójából függően megfelelő erősségű fény hatására is termel áramot, akár holdfényben vagy felhős időben is. Fontos megjegyezni, hogy a napelem nem a nyári kánikulában termeli a legtöbb áramot, hanem sokkal inkább késő tavasszal vagy kora ősszel, mivel a tetőn levő hőmérséklet nem lépi túl a 35°C-ot.  A forró nyári napokon a megnövekedett belső ellenállás miatt jelentősen esni kezd a napelem teljesítménye.

 

Mi a teendő, ha szeretnék napelemes rendszert?

Mindenekelőtt érdemes minél többet utána olvasni az efféle rendszereknek, kikérni szakemberek véleményét, több hazai cégtől árajánlatot kérni, és egyáltalán nem biztos, hogy a legdrágább egyben a legjobb is, vagyis nem árt óvatosnak, körültekintőnek lenni. Az árajánlat elkészítésénél fontos kérdések például, hogy mennyi az átlagos havi/évi villanyszámlánk, az épületbe bevezetett fázisok száma, a napelem felszerelésére alkalmas (árnyékolásmentes, délihez minél közelebbi fekvésű) tető beépítésre megfelelő méret és szerkezet, valamint az áramszolgáltató neve és elérhetősége.

 

Kapható-e állami támogatás napelem telepítésre?

Magyarországon az állami támogatás pár alkalmi, gyorsan kimerülő EU-s pályázat mellett az áram kötelező szolgáltatói átvételének törvényi kötelezettségére szorítkozik. Lehetne jobb a helyzet, Németországban sokáig olyan szintű direkt támogatásokat adtak telepítéshez, hogy szinte minden családi ház, csűr, istálló tetejére erőmű épült. De be kell ismernünk, hogy nem kis támogatás a hazai rendszer sem, hiszen az általunk termelt áram és az éjszaka, illetve télen a hálózatról felhasznált áram elszámolásában a szolgáltató nem számíthatja fel a rendszerhasználati díjakat, így a lakosság tulajdonképpen ingyen (pontosabban a megújuló energiát nem termelők rovására) használhatja átmeneti energiatárolásra a hálózatot, így érhető el a 7-8 éves pénzügyi megtérülés a napelem-rendszer telepítésével.

 

Miért javasolt a  napkollektort építése?

Mindenki tisztában van azzal, hogy az állandóan emelkedő energia áraknak valamilyen módon véget kell vetni. Egy háztartásban a legtöbb energiát a fűtés és a meleg víz előállítása emészti fel. Mindezt azonban a nap energiájának felhasználásával is megvalósíthatnánk, csak napkollektorok kellenek hozzá, melyek meleg víz előállítás esetén, akár a teljes mennyiség 70-80%-át is fedezheti az energia felhasználásnak.
Olyan napkollektoros rendszer, amely meleg vizet állít elő, bárhová telepíthető, szerencsére semmilyen épületgépészeti előfeltétele nincs a telepítésnek és a működtetésnek. Olyan épületekben, melyben sok a felhasználó, ebből adódóan nagy mennyiségű a meleg víz felhasználás, még inkább érdemes lecserélni a régi energiahordozót napkollektorra, hiszen a mennyiség növekedésével egyenes arányosságban csökken a megtérülési idő. Tehát, ha egy társasház úgy dönt, hogy napkollektoros meleg víz előállító rendszert üzemeltet, felhasználótól függően, már néhány év alatt is megtérülhet a rendszer telepítésének az ára. Ebből adódóan, a következő 25 évben töredékéért juthatunk hozzá a meleg vízhez, mint előtte a hagyományos energiahordozók által.
Fűtés tekintetében napkollektorokról ritkán beszélünk, itt inkább fűtés rásegítésről van szó, vagyis ebben az esetben a napkollektor kiegészítő fűtésként funkcionál. A napkollektoros rendszerek hatalmas előnye, hogy vezérléstechnikájukat tekintve szinte minden típusú meglévő kazánnal képesek együtt működtetni. Azonban fontos megjegyezni, hogy mielőtt belevágunk a napkollektor fűtés kiegészítőként való használatába, érdemes átgondolni néhány dolgot, mivel a napkollektor hatékonysága több mindentől függ, pl. az épület falának illetve a nyílászárók szigetelése, mely szigetelés megfelelő mértéke esetén akár az 50%-os fűtésköltség megtakarítás is elérhető. Azonban egy rosszul szigetelt épület esetén nem valószínű, hogy a napkollektor rendszer telepítési költsége rövid idő alatt megtérül.

A napkollektorok telepítése kedvező befektetés lehet bárki számára. A kérdés, hogy mennyi idő alatt térülnek meg a telepítési költségek, ez azonban több tényező függvénye. Függ a terület földrajzi adottságaitól, a napsütéses órák számától, függ a felhasználók számától illetve az aktuális energiaáraktól. Továbbá a megtérülési idő függ attól, hogy a napkollektort csak meleg víz előállítására vagy fűtés rásegítésre is alkalmazzuk-e, függ az épület és nyílászárók szigetelésétől .  Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy ez egy hosszú távú befektetés, azonban mindenképpen nyereséges és nem utolsósorban költségkímélő megoldás.

 

Mi a napenergia?

A napenergia a Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során felszabaduló energia.
A Nap energiaforrása egyelőre alig van kihasználva, pedig nyilvánvalóan számos kedvező tényező szól kihasználása mellett

  • Könnyen elérhető mindenki számára
  • Környezetkímélő energiaforrás
  • Megújuló energiaforrás, sokáig rendelkezésre fog állni
  • Kíméli a nyersanyagkészletet
  • Nincs szükség szállításra, hozzájutásához nem kell költséges közműhálózat
  • Átalakítási, felhasználási költségei is minimálisak

Ismert, hogy a napenergia aktív hatékony hasznosításának eszközei a napkollektor és napenergia, továbbá a hőszivattyúk is a napenergiát hasznosítják közvetett módon.

 

Miért kellene mindenkinek kihasználni a napenergiát?

  •  Mert csökkenti a fosszilis energiaforrástól való függést.
  • Mert a napenergia állandó energiaforrás (még felhős vagy téli napokon is)
  • Mert egyszerű a működtetése és a fenntartása is
  • Mert megújuló energiaforrás
  • Mert a napenergia felhasználása kíméli a környezetet

 

Mit értünk megújuló energiaforrás alatt?

Megújuló energiaforrások közös tulajdonsága, hogy hasznosításuk során nem csökken a forrásuk, vagyis későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia.  Vagyis fogalmazhatunk úgy, hogy a megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik. Az emberiség ezek által saját szükségleteiket kielégíthetik, és használatuk ellenére természetes úton azok újratermelődnek. A megújuló energiák közös forrása a Nap, melynek energiája gyakorlatilag kifogyhatatlan. A számítások szerint a Nap tömege 10 milliárd év alatt 1 ezrelékkel csökken a kisugárzás következtében.
Alapvetően tehát a megújuló energiaforrásnak tekinthetjük a napenergiát, akár közvetlen hasznosításból vagy a naptevékenységből származó egyéb megújuló energiaforrásokat, vízenergiát, szélenergiát, bioenergiát.
A Föld hőtartalma, geotermikus energiák is megújuló energiaforrásnak vehetőek, csakhogy ezek megújulása nem teljes mértékű. Ezenkívül a hulladékok is megújuló energiaforrásnak tekinthetőek, de ehhez az ember által végzett tevékenység is szükséges.

Ezekkel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és mennyiségük közel végesnek tekinthető.

 

A megújuló energiaforrások környezetkímélők?

Igen, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a megújuló energiaforrások a nem megújuló energiaforrásokhoz képest környezetkímélőbbek, mivel se nem termelnek üvegházhatású, mérgező gázokat, illetve  termelésükhöz, valamint fenntartásukhoz sem szükséges állandó munkavégzés. Míg a szén, földgáz tüzelésű fűtőrendszerekhez a szükséges nyersanyagot ki kell termelni, el kell szállítani.

 

Mi az ökológia lábnyom?

Ökológiai lábnyom alatt értjük azt az értéket, melyet az erőforrás menedzselésben és társadalomtervezésben használunk. Ez az érték fejezi ki, hogy egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a maga által megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez az érték használható az emberekre, emberi csoportokra, régiókra, országokra vagy akár vállalkozások vonatkozásában is.

 

Mire lehet jó az alga?

Kutatások szerint nagy áttörést hozhat az alga mint alternatív üzemanyagforrás. Az algának ugyanis nincs szüksége mezőgazdasági termőföldre, egy nap alatt meg tudja duplázni tömegét, valamint a kutatásokból kiderült, hogy a környezetre gyakorolt hatása is csekély. Friss víz helyett akár a tengeri vagy szennyvízzel is beéri. Az algából készült üzemanyag ún.harmadik generációs bioüzemanyagnak számít, sőt a szójához, mint második generációs bioüzemanyaghoz képest az alga nagyobb hozamú és még jövedelmezőbb is. Az üzemanyagon kívül bioetanol és egyéb termékek is előállíthatók algából, valamint hidrogén előállítására is alkalmazható. A különböző kutatások szerint azonban az alga alapú alternatív energia egyelőre túl költséges.